Üzenetek kódolása a grafológia eszközeivel

 

                                                                                               ”Semmi sincs az értelemben,

                                                               ami nincs benne az érzelemben.”

 

Napjainkban egyre több a „fimóta”, azaz a figyelem-, mozgáskoordinácós és tanulási zavarral küzdő felnőtt és gyerek. A hivatalos meghatározás szerint ennek hátterében a pszichikus funkciók egyensúlyzavara, vagy fejlődési egyenetlenségek húzódnak. Ha azonban figyelembe vesszük világunk haladási irányát, magától adódik a gondolat: nem lehet, hogy ezek a gyerekek valamire szeretnének bennünket emlékeztetni?

Bebizonyosodott, hogy a zavarok nem csupán az értelmi funkciókkal, hanem az érzelmi élet minőségével is összefüggésbe hozhatók. Fejlesztésük és szintre hozásuk pedig elképzelhetetlen az érzelmek intenzív bekapcsolása nélkül. A kérdés csak az, hogy milyen érzelmeket kell keresni, és hogyan találhatók meg azok a kézírásban?

Mára már elfogadott tény, hogy az ember kiegyensúlyozottságát és önmagával való elégedettségét az értelmi intelligencia mellett legalább akkora - ha nem nagyobb - erősséggel befolyásolja az érzelmi intelligencia fejlettsége. Kézírásunkban megtaláljuk a személyiség mintáinak, modelljeinek lenyomatát. Egyénien formált alakzatok, különös képek formájában jelennek meg a Piaget által megfogalmazott sémák, vagy élményvázlatok. Ezek nem csupán gondolkodási mozzanatok lenyomatai, hanem motoros, érzékelési-észlelési és érzelmi megtapasztalások sűrítményei is egyben.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy az embernek öntudatlanul van a saját életére vonatkozóan egy kompozíciós eszköztára, amelyben az alapelemek – csakúgy, mint egy zenei kompozícióban – időről időre visszatérnek. Nevezhetjük ezt életfilozófiai gondolatnak, vagy vezérelvnek, amely nem közvetlenül, hanem kódokba rejtve jelenik meg a kommunikációban. A kézírásban rejtett szimbólumok formájában manifesztálódnak, amelyek önálló jelentést hordoznak. Megfejtésük alkotói üzenetként, a grafológus számára Konfliktuspontként nyer értelmet. Az írás egyfajta kompozíció, ahol a motívumok különböző kontextusban térnek vissza, a témák variálódnak, s a komponáltság és a rögtönzésszerűség egyidejűsége adja ki a dinamikus írásképet. Ezt kell tudnia a grafológusnak dekódolnia. Örökös kérdés, hogy mi legyen a kiindulási alap? A másik kérdés pedig az, hogy ha már tudjuk, hogy honnan induljunk, akkor milyen módszer szerint vizsgáljuk az írást?

Egy új alternatív grafológiai elemzési módszer a „Rák-tükör” technikasegít a fenti kérdések megválaszolásában. A kifejezéssel a zeneelméletben, a korai magaskultúrák díszítőművészetében, de a piramisokban talált maja próféciák titkainak a feltárásánál is találkozhatunk. A módszer a művek, alkotások egyfajta logika rend szerinti megkomponálására utal, amely a tükrözés és az elforgatás egyidejű alkalmazásával bontja ki a szimbólum jelentését (palenqei sírfedél, bonampaki freskó).

A grafológus számára ez azért érdekes, mert az egyedi rajzolatú betűkből és ligatúrákból a „Rák – tükör” technikával olyan kompozit-kép nyerhető, amely szimbólumként értelmezve és értékelve megadja a konfliktuspontokat. Ezekből kiindulva a folyamatos kérdésfeltevések mentén követhetjük az írás saját belső logikáját. Így egy valós szálon futva további konfliktuspontokon – egyedi, sajátos jeleken - keresztül juthatunk el az író személyiségének feltárásához.

Ha modellezni szeretnénk a feltáró módszerek közötti különbséget, akkor azt mondhatjuk, hogy a hagyományos elemzési módszernél lépésről-lépésre egy olyan gondolati síkon mozgunk, amely sohasem hagyja el a logikát. Az apró lépések összessége végül egy kör modellt eredményez. A személyiségrajz lehet, hogy sok ponton találó, de van, hogy több emberre is ráilleszthető, mert a következetes logika és az érzelmek mellőzése miatt előfordulhat, hogy a grafológus „kívül” marad a problémán. Míg a rendszer-szemléletű grafológia nem más, mint a logikus következtetések sorozata, addig az alternatív grafológia a szimbólumok értelmezésén nyugszik. Az elsőben az analóg módon logikus szerkezetbe rakott illesztések, a másodikban az egyéni rajzolatok heurisztikus élménye adja az értelmezések alapját. A „Rák-tükör” technikára támaszkodva az intuitív érzékelés – logikamentes - bekapcsolásával minden lépésnél kimozdulunk egy újabb síkba. Az ilymódon becsatornázott információk egy spirális forma logikus rendezettsége mentén adódnak össze és sűrűsödnek végül egy ponttá. Ez a személyiség magja. Amíg az elsőnél a logika maga a módszer, a másodiknál az érzelmi-intuitív jellegű módszer kap logikus összegzést. Ez a lényegi különbség.

Az alternatív grafológia nem akarja a személyiséget tipológiába illeszteni, hanem a szimbólumokba sűrített lényegi tartalmakon keresztül jut el az egyedi személyiség megfogalmazásához. Ez egy úgynevezett irányított véletlenre támaszkodó eljárás, ahol a már megkomponált kézírást a grafológus – ha úgy tetszik, mint karmester – egy más olvasatban újból interpretálja a tükrözéssel és elforgatással nyert kompozit-képek alapján. A kompozit-képekben a valóságos, a duktort ténylegesen feszítő vagy támogató személyiségelemek fogalmazódnak meg.

Az összes grafológiai feltáró módszer tekintetében le kell szögezi, hogy önmagában egyik sem üdvözítő. Kinek ez, kinek az fog hatékonyabban működni. Mindegyik értelmezés fontos, sőt bizonyos értelemben egymás kiegészítői. A grafológus személyisége, és maga a feladat fogja meghatározni, hogy melyik módszert helyezi majd előtérbe. A fejlesztésre szoruló gyerekek kézírása esetében az Alternatív Grafológiai módszer gyors és pontos diagnózist, ezáltal kiindulási és fejlesztési alapot tud szolgáltatni. 

Napjainkban egyre több emberben fogalmazódik meg a kétely ama tekintetben, hogy a világ csupán a logika elvei mentén megismerhető. Spirituális evolúcióról beszélünk, és kezdjük elfogadni, hogy a külvilág nem anyagi jellegű. Minden anyag valójában energia, amely sűrűsége és rezgési frekvenciája miatt valamilyen formába rendeződik. Mi emberek gyakran elszakítjuk magukat az energia forrásától, ezért gyengének és bizonytalannak érezzük magukat. Valamilyen módon mégis energiát akarunk nyerni, tehát manipuláljuk a környezetünket. Alapvetően ez az oka az összes konfliktusunknak, melyeket észrevétlenül átörökítettünk gyermekeinknek. Szerencsére ők elég erősek ahhoz, hogy a maguk módján  tiltakozzanak. Ezért különösen érdekes a „tanulási zavarosnak titulált” gyerekek írásának elemzésekor önmagunkat is figyelni. Feltételezem, hogy ha a probléma keletkezése érzelmi alapú volt, a megoldás is valahol az érzelmek kiterjesztésében keresendő.

Egy biztos: a gyerekek szimbolikus üzenetei nekünk szólnak, azokból mi magunk is tanulhatunk.

 

                                                                                                  L. Gonda Ágnes 2007

                                                                                                  vezető pedagógus,

                                                                                                 grafológus szaszakértő

                                                                                                                         Kertvárosi Magán Napközi

                                                                                                                                    Kispest                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             keszaleckem.hu

 

Megosztás a facebookon

9 + 1 jellemző az átlagtól eltérő gyerekekről

 Könnyen rámondjuk a gyerekre, hogy rossz. Sokszor csak azért, mert nem úgy viselkedik, ahogy mi elvárjuk.  Ha a felnőttet elragadják az érzelmei, akkor betudjuk annak, hogy ideges volt, nagy öröm vagy nagy bánat érte, esetleg kimerült a munkában.  Saját viselkedéseinket többnyire meg tudjuk magyarázni.  Mielőtt azonban ítéletet alkotnánk gyermekeink magatartásával kapcsolatban, nézzük meg, hogy mi jellemzi az érzelemvezérelt gyerekeket.

ð  Teljes mértékben képesek megélni a szabadságot, boldogságra és örömre születtek.

ð  Nincs bennük bántó szándék, azt a mi világunk alakította ki bennük.

ð  Én-tudat helyett mi-tudattal rendelkeznek, harmóniára és békére vannak programozva.

ð  Egyszerre vannak birtokában a jónak és a rossznak, könnyen átbillenthetők.

ð  Kicsi a monotónia tűrésük, a fölösleges információval szemben tiltakoznak. Ebből következik, hogy nehezen tanulnak memoritert és lexikális tudásuk is könnyen elvész, ha nem kötődnek érzelmileg a témához.

ð  Rajongással képesek dolgozni, ha felkelti valami az érdeklődésüket, de motiváció hiányában könnyen elkalandoznak.

ð  Idegrendszerüket nagyon megviseli mindenfajta célzott beavatkozás.

ð  Idegen tőlük a „felmutatni valamit” szemlélet.

ð  Azt teszik, ami nekik jólesik, ez a külvilág számára kontroll problémák, viselkedési- és tanulási zavarok, szociális ütközetek formájában jelenik meg.

+ 1

ð  Az indigó típus inkább önérvényesítő, a kristály elfogadó és türelmes.

Megosztás a facebookon

Hétköznapi csodák a kertben

Nincs műfüves kocka, nincs épített kerti grillsütő és nincs beágyazott medence. De kifejezetten jó érzés hajnalban mezítláb sétálni a bokámat símogató növénykék között. A kötelező fűnyíráskor nekem szinte fáj, ahogy élettelenül leborulnak a kis maradványok.Persze rendnek kell lenni, a gazt ki kell húzgálni, pedig a saját önvalójában nagyon szép tud lenni, és szavakkal nem kifejezhető, ahogy csillognak rajtuk a vízcseppek.

Örülök, ha kis időre elszaporodik a sárga virágú kutyatej, vagy felüti a fejét a csalán az egyik sarokban, mert tisztában vagyok gyógyító erejükkel. A telepített citromfű, kakukkfű és bodza már szinte önálló életet él, soha nem ott szaporodik el, ahol én szeretném, de az alkonyatkor, vagy locsolás után a kertet betöltő illatuk mindenért kárpótol. Nem beszélve a rakoncátlan ibolyáról, amelyik szinte bárhol képes kidugni a fejecskéjét.

A pár éve kegyelmet kapott vadon nőtt hajtás mára gyönyörű fává cseperedett, és árnyékot ad a nyáron kibírhatatlanul meleg fenti szobáknak. Nincs szívem lemetszeni a fügebokor ágait sem, csak azért, mert már lakásnyi méretűre terebélyesedett, és nehezen lehet miatta bemenni a sufniba. És még télen is sajnálom levágni az emelet magasságúra nőtt nádszálakat, mert tiszteletet ébreszt bennem, ahogy a legnagyobb viharban is állják a sarat.

Szeretem ezt a természet adta rendet. Jólesik igazodni hozzá, mert életet ad a gyíkocskának, amelyik a meleg napsütésben a fehér falon szokott sütkérezni, a lepkéknek, akiket „csak úgy“ követhetek a szememmel és elmélázhatok törékeny kecsességükön. Persze ők is, mint a galambok, cinkék, sárgarigók, tücskök, szitakötők mindig akkor tűnnek elő a semmiből, amikor elhúnyt szeretteimről gondolkodom.

A hála, a józan keretek közötti szabadság élménye sugárzik kerti növényeinkből, de az unokám is átveszi ezt az életérzést, amikor boldogan szaladgál a homokozó - kerti csap – kerti lépcső – szoba – kerti másik lépcső – bodzabokor – kakukkfű – fügebokor útvonalon, majd huncutul elbújik a cseresznyefa mögé, és az kiabálja, hogy „Nagyika, keress meg!“. Aztán odavonszol a rózsabokorhoz, leborzolja az elvirágzott, fölösleges szirmait, miközben én őt csodálom, ő pedig azt, ahogy a szirmok levitorláznak a földre. S amíg megbeszéljük, hogy a szép virágszirmokat anya érdemli, és majd anyáknapján tele lehet hinteni előtte a földet,  szalad a hintára, és ringatja magát egy kicsit, aztán felmászik a trambulinra, ahol kipattogja magából a még mindig temérdek energiájának egy részét, hogy utána pihenésképp utánozhatatlan hangeljtéssel, kérőn, de mégis határozottan közölje, hogy most bemegyünk zongorázni. Jóleső érzés látni felszabadultságát ebben a zsebkendőnyi paradicsomban.

 

Megosztás a facebookon