Üzenetek kódolása a grafológia eszközeivel

 

                                                                                               ”Semmi sincs az értelemben,

                                                               ami nincs benne az érzelemben.”

 

Napjainkban egyre több a „fimóta”, azaz a figyelem-, mozgáskoordinácós és tanulási zavarral küzdő felnőtt és gyerek. A hivatalos meghatározás szerint ennek hátterében a pszichikus funkciók egyensúlyzavara, vagy fejlődési egyenetlenségek húzódnak. Ha azonban figyelembe vesszük világunk haladási irányát, magától adódik a gondolat: nem lehet, hogy ezek a gyerekek valamire szeretnének bennünket emlékeztetni?

Bebizonyosodott, hogy a zavarok nem csupán az értelmi funkciókkal, hanem az érzelmi élet minőségével is összefüggésbe hozhatók. Fejlesztésük és szintre hozásuk pedig elképzelhetetlen az érzelmek intenzív bekapcsolása nélkül. A kérdés csak az, hogy milyen érzelmeket kell keresni, és hogyan találhatók meg azok a kézírásban?

Mára már elfogadott tény, hogy az ember kiegyensúlyozottságát és önmagával való elégedettségét az értelmi intelligencia mellett legalább akkora - ha nem nagyobb - erősséggel befolyásolja az érzelmi intelligencia fejlettsége. Kézírásunkban megtaláljuk a személyiség mintáinak, modelljeinek lenyomatát. Egyénien formált alakzatok, különös képek formájában jelennek meg a Piaget által megfogalmazott sémák, vagy élményvázlatok. Ezek nem csupán gondolkodási mozzanatok lenyomatai, hanem motoros, érzékelési-észlelési és érzelmi megtapasztalások sűrítményei is egyben.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy az embernek öntudatlanul van a saját életére vonatkozóan egy kompozíciós eszköztára, amelyben az alapelemek – csakúgy, mint egy zenei kompozícióban – időről időre visszatérnek. Nevezhetjük ezt életfilozófiai gondolatnak, vagy vezérelvnek, amely nem közvetlenül, hanem kódokba rejtve jelenik meg a kommunikációban. A kézírásban rejtett szimbólumok formájában manifesztálódnak, amelyek önálló jelentést hordoznak. Megfejtésük alkotói üzenetként, a grafológus számára Konfliktuspontként nyer értelmet. Az írás egyfajta kompozíció, ahol a motívumok különböző kontextusban térnek vissza, a témák variálódnak, s a komponáltság és a rögtönzésszerűség egyidejűsége adja ki a dinamikus írásképet. Ezt kell tudnia a grafológusnak dekódolnia. Örökös kérdés, hogy mi legyen a kiindulási alap? A másik kérdés pedig az, hogy ha már tudjuk, hogy honnan induljunk, akkor milyen módszer szerint vizsgáljuk az írást?

Egy új alternatív grafológiai elemzési módszer a „Rák-tükör” technikasegít a fenti kérdések megválaszolásában. A kifejezéssel a zeneelméletben, a korai magaskultúrák díszítőművészetében, de a piramisokban talált maja próféciák titkainak a feltárásánál is találkozhatunk. A módszer a művek, alkotások egyfajta logika rend szerinti megkomponálására utal, amely a tükrözés és az elforgatás egyidejű alkalmazásával bontja ki a szimbólum jelentését (palenqei sírfedél, bonampaki freskó).

A grafológus számára ez azért érdekes, mert az egyedi rajzolatú betűkből és ligatúrákból a „Rák – tükör” technikával olyan kompozit-kép nyerhető, amely szimbólumként értelmezve és értékelve megadja a konfliktuspontokat. Ezekből kiindulva a folyamatos kérdésfeltevések mentén követhetjük az írás saját belső logikáját. Így egy valós szálon futva további konfliktuspontokon – egyedi, sajátos jeleken - keresztül juthatunk el az író személyiségének feltárásához.

Ha modellezni szeretnénk a feltáró módszerek közötti különbséget, akkor azt mondhatjuk, hogy a hagyományos elemzési módszernél lépésről-lépésre egy olyan gondolati síkon mozgunk, amely sohasem hagyja el a logikát. Az apró lépések összessége végül egy kör modellt eredményez. A személyiségrajz lehet, hogy sok ponton találó, de van, hogy több emberre is ráilleszthető, mert a következetes logika és az érzelmek mellőzése miatt előfordulhat, hogy a grafológus „kívül” marad a problémán. Míg a rendszer-szemléletű grafológia nem más, mint a logikus következtetések sorozata, addig az alternatív grafológia a szimbólumok értelmezésén nyugszik. Az elsőben az analóg módon logikus szerkezetbe rakott illesztések, a másodikban az egyéni rajzolatok heurisztikus élménye adja az értelmezések alapját. A „Rák-tükör” technikára támaszkodva az intuitív érzékelés – logikamentes - bekapcsolásával minden lépésnél kimozdulunk egy újabb síkba. Az ilymódon becsatornázott információk egy spirális forma logikus rendezettsége mentén adódnak össze és sűrűsödnek végül egy ponttá. Ez a személyiség magja. Amíg az elsőnél a logika maga a módszer, a másodiknál az érzelmi-intuitív jellegű módszer kap logikus összegzést. Ez a lényegi különbség.

Az alternatív grafológia nem akarja a személyiséget tipológiába illeszteni, hanem a szimbólumokba sűrített lényegi tartalmakon keresztül jut el az egyedi személyiség megfogalmazásához. Ez egy úgynevezett irányított véletlenre támaszkodó eljárás, ahol a már megkomponált kézírást a grafológus – ha úgy tetszik, mint karmester – egy más olvasatban újból interpretálja a tükrözéssel és elforgatással nyert kompozit-képek alapján. A kompozit-képekben a valóságos, a duktort ténylegesen feszítő vagy támogató személyiségelemek fogalmazódnak meg.

Az összes grafológiai feltáró módszer tekintetében le kell szögezi, hogy önmagában egyik sem üdvözítő. Kinek ez, kinek az fog hatékonyabban működni. Mindegyik értelmezés fontos, sőt bizonyos értelemben egymás kiegészítői. A grafológus személyisége, és maga a feladat fogja meghatározni, hogy melyik módszert helyezi majd előtérbe. A fejlesztésre szoruló gyerekek kézírása esetében az Alternatív Grafológiai módszer gyors és pontos diagnózist, ezáltal kiindulási és fejlesztési alapot tud szolgáltatni. 

Napjainkban egyre több emberben fogalmazódik meg a kétely ama tekintetben, hogy a világ csupán a logika elvei mentén megismerhető. Spirituális evolúcióról beszélünk, és kezdjük elfogadni, hogy a külvilág nem anyagi jellegű. Minden anyag valójában energia, amely sűrűsége és rezgési frekvenciája miatt valamilyen formába rendeződik. Mi emberek gyakran elszakítjuk magukat az energia forrásától, ezért gyengének és bizonytalannak érezzük magukat. Valamilyen módon mégis energiát akarunk nyerni, tehát manipuláljuk a környezetünket. Alapvetően ez az oka az összes konfliktusunknak, melyeket észrevétlenül átörökítettünk gyermekeinknek. Szerencsére ők elég erősek ahhoz, hogy a maguk módján  tiltakozzanak. Ezért különösen érdekes a „tanulási zavarosnak titulált” gyerekek írásának elemzésekor önmagunkat is figyelni. Feltételezem, hogy ha a probléma keletkezése érzelmi alapú volt, a megoldás is valahol az érzelmek kiterjesztésében keresendő.

Egy biztos: a gyerekek szimbolikus üzenetei nekünk szólnak, azokból mi magunk is tanulhatunk.

 

                                                                                                  L. Gonda Ágnes 2007

                                                                                                  vezető pedagógus,

                                                                                                 grafológus szaszakértő

                                                                                                                         Kertvárosi Magán Napközi

                                                                                                                                    Kispest                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             keszaleckem.hu

 

Megosztás a facebookon